Az idei 79,2 milliárd forintról 66,5 milliárd forintra csökken a bankadó összege jövőre a 2017-es költségvetés tervezete alapján. A Varga Mihály által az OTP közgyűlésén jelzetthez képest látszólag kisebb csökkentést jelent ez, mégsem az: megszűnik ugyanis az idén 6,3 milliárd forintot jelentő, régebb óta létező hitelintézeti járadék, így a bankok adóterhelése tényleg csaknem 20 milliárd forinttal csökken.
A kormány technikai pontosítások miatt csak a keddi esti órákban bocsátja az Országgyűlés rendelkezésére a jövő évi költségvetésről szóló javaslatát, amely ezt követően válik elérhetővé a parlament honlapján - közölte az Országgyűlés sajtóosztálya az MTI-vel.
A 2017-es költségvetést délután 3 órakor adja át a Házelnöknek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Korábban még 10 óra volt a tervekben. A Portfolio élőben közvetíti az eseményt.
Akár 2018-ban jöhet az egyszámjegyű személyi jövedelemadó (szja), csak akkor minden felszabaduló forrást erre kell fordítani a büdzsében - mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A politikus meglepetésre bejelentette, hogy meg kell gondolniuk, szereznek-e tulajdonrészt az Erste Bankban.
A V4-országok közös fellépését szorgalmazza Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a digitális vállalkozások forrásadóztatására és közös behajtási mechanizmus kidolgozására vonatkozóan. A tárca által elképzelt rendszer a bankokra és az egyéb, elektronikus fizetést lehetővé tevő szolgáltatókra telepítene adóbehajtási kötelezettséget forrásadó alkalmazásával.
A 2017-es magyar költségvetés "az uniós támogatások nagymértékű felhasználásával számol", "erre azonban csak akkor nyílik lehetőség, ha magyar forrásból közel hétszázmilliárd forinttal kiegészítjük az uniótól érkező összegeket" - fogalmazta meg kissé furcsán a jövő évi államháztartási hiány felhajtó tényezőjét a Magyar Időkben megjelent interjúban Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke, aki a Költségvetési Tanács tagjaként már megkapta véleményezésre a jövő évi büdzsét, azt mondta: "a korábbinál nagyobb arányban költene az állam különféle fejlesztésekre és olyan lépésekre, amelyek a nemzetgazdaság gyorsabb növekedését segítenék elő" és mintha kormányzati gazdaságpolitikus lenne, külön kiemelte a lakástámogatásokra szánt 100 milliárdos összeget.
A 2017-es költségvetésben az ideivel nagyjából egyező, 2100-2200 milliárd forint körüli uniós támogatás-kifizetéssel számol a nemzetgazdasági tárca - derült ki Varga Mihály Figyelőnek adott mai interjújából. Ez sokkal visszafogottabb kifizetési pálya felé mutat, mint ami Lázár János januári jelzéséből kalkulálható és abba az irányba mutat, hogy az államháztartás túlzott megterhelésének elkerülése érdekében letett extrém pénzkifizetési tervéről a kormány. Sőt, Varga azt is megpendítette a brüsszeli vitákra hivatkozva, hogy akár a korábbi kifizetési rendet is visszaállíthatják.
Az Európai Bizottsággal folyó viták miatt nem fog maradéktalanul teljesülni a kormányzati cél, hogy 2018-ig minden uniós forrást lehívjon Magyarország - mondta a Figyelőnek adott interjúban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A politikus arról is beszélt, hogy a kormányban a látszattal ellentétben sokat gondolkodnak az euró bevezetésén, most pedig újabb akadály hárult el ennek útjából.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elárulta, 0,9%-os nyugdíjemelés jön 2017-ben. A Világgazdaságnak adott nyilatkozatában a miniszter kifejtette, hogy azért várható a nyugdíjak közel 1%-os emelése, mivel a 2017-es költségvetés elkészítésekor ekkora inflációval számoltak.
Bár a jövő évi költségvetési hiányt magasabbra tervezték az ideinél, a nemzetgazdasági miniszter szerint nem biztos, hogy ez így is lesz. Varga Mihály pénteken az ATV Szabad szemmel című műsorában emlékeztetett: 2015-ben a kormány hiányterve 2,3 százalék volt, a tényleges hiány azonban 1,9 százalék lett.
A tavalyi 144 milliárd forintról idén 79 milliárd forintra csökkent a bankok különadója, Varga Mihály mai bejelentése alapján pedig további 20 milliárd forinttal kevesebbet szednek be jövőre a bankoktól. Ez megfelelne az EBRD-vel és az Erstével kötött tavaly februári megállapodás szellemiségének.
A jüankötvény ma megtörtént kibocsátása inkább gazdaságpolitikai, politikai céllal, és nem finanszírozási szándékkal történt - mondták el az MTI által megkérdezett elemzők.
A sajtóhíreknek megfelelően hároméves, egymilliárd jüan értékű devizakötvényt bocsátott ki csütörtökön Magyarország évi 6,25 százalékos hozam mellett - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Ahogy azt korábban sejtettük, az euró-swapot követően a tényleges kamat lényegesen alacsonyabb lesz.
Az NGM-nél valami készül: Varga Mihály az utóbbi hetekben kétszer is panaszkodott arról, hogy túl sokan használnak készpénzt Magyarországon. A miniszter nem téved, tényleg készpénzben fuldoklik a gazdaságunk: GDP-arányosan másfélszer több készpénz forog Magyarországon, mint 3 évvel ezelőtt. Ebben elhibázott kormányzati intézkedések is vastagon közrejátszottak, a készpénztartás pedig régóta nem volt ilyen olcsó, a lakosság őrült tempóban helyezi át likvidebb megtakarításait készpénzbe. Mindeközben az MNB már mozgolódik, az előkészítés alatt álló magyar kártyás elszámolási rendszerrel és az azonnali átutalásokkal is a készpénzt támadják.
Lassúbb lesz az adósságcsökkentés üteme a korábban tervezettnél és közben a 2017-re tervezett áfacsökkentések 70-75 milliárd forintos bevételkiesést eredményeznek - mondta a Világgazdaságnak Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Varga Mihály szerdai bejelentéséből minden elemző azt emelte ki, hogy a kormány a jövő évi hiánycélját 2,4%-ra emeli, ami jelentős lazításnak tekinthető a korábbi tervekkel ellentétben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán juttatja el a 2017-es költségvetés tervezetét a Költségvetési Tanácsnak. Ennek apropóján nyilatkozott az MTI-nek a jövő évi büdzsétervekről és számokról Varga Mihály, aki az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét. Bejelentette az áfacsökkentést a baromfi, a tej és a tojás esetében, itt is 5%-os lehet az áfa, mint a sertéshúsnál. Emellett mérséklődik az internethasználat és az éttermi szolgáltatások forgalmi adója is. Az adócsökkentést és kiadásnövelést a kormány a gyorsabb növekedésből származó pluszbevételekből és a hiány megemeléséből (adósság) fedezi. Értelmezésünk szerint a kormány így távolodik a valódi nullás költségvetési egyenleg elérésétől.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette 7 oldalas jelentését a tavaly márciusban bevezetett vasárnapi boltzár hatásáról, amelyet a kormány a hétfői ülésén tárgyalt meg. A Varga Mihály nevével ellátott, április 11-i dátummal megjelent dokumentumban egy érdekességet is kiszúrtunk, mondjuk nem is volt nehéz. A jelentés harmadik oldalán megtaláltuk a Portfolio rendszeresen használt, kiskereskedelmi forgalmat bemutató grafikonját. Sajnálatos, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium úgy másolta be anyagába a Portfolio saját ábráját, hogy az általunk készített ábrán egyetlen dolgot változtatott meg: amatőr paint-es megoldással leszedte a Portfolio-t, mint forrást.
Update: az NGM frissítette a dokumentumot, kicserélték a Portfolio által készített ábrát egy saját grafikonra.
Az Index és a Népszabadság is arról írt cikket, hogy miként dönthetett a kormány a vasárnapi boltzár ügyében a hátraarcról. Közben olyan hírek is megjelentek, hogy néhány kormánytag nem fogja megszavazni a törvényt.
Nem jár a díjmentes készpénzfelvétel a gondnokság alá helyezetteknek, épp ellenkezőleg: a legelesettebbeknek többet kell fizetniük egy tavalyi jogszabály-módosítás óta ezért - hívta fel a figyelmet az alapjogi ombudsman a Magyar Nemzet cikke szerint.
Hosszabb határidőt szabott magának.
Úgy tűnik, mégis megoldódott a kérdés.
Mindenáron megbuktatná a brit kormányt.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
